Megszoktuk az elmúlt években, hogy agyonmagasztaltam az évadzáró pályáját! Igen, a Királyválasztót, amiből ez az egész cross-country, vagy kétórás endurocross, vagy akármi is kifejlődött és sikeres lett. Persze akkor még a szervezők nem is sejtették, hogy ebből a rivalizálásból komoly sorozat lesz. 29 éve már tart, és mindig eljönnek a crossosok, hogy megmutassák az endurósoknak, hogy ők a kemények. Én is ezért jöttem 1991-ben először ide és győztem. Majd 10 és 20 év múlva is. Idén a crossosok valószinűleg úgy gondolták, hogy megbíznak bennem, hogy képviseljem érdekeiket, hiszen távol maradtak. Lehet, hogy az időjárás...igen, ez sokakat távol tartott, mert csak 150-en neveztek a szokásos 300-al szemben! Végülis csak cross licencem van, bár az endurocross mezsgyéjén versenyzek hat éve. Néha belekóstolok még a cross élmezőnybe is, de a sok munka mellett nehezen megy a felkészülés az új generáció ellen. Fényes példa erre az idei csapatbajnoki, ahol erőteljes kudarcként éltem meg bokasérülésemet és a visszafogott tempómat. Tanultam ugyan belőle, de régóta tisztában voltam azzal a ténnyel, hogy a homok az nem az én játszóterem! Főleg túllocsolt formában,amikor minden tartását elveszítve, csak a súlyától van kis ellenállása. De felfújtam arcom és szerdára kipofoztam lábam és visszamentünk Havasi Zoli WP-mesterrel a tempót és a beállításainkat orvosolni. Sikerült is szerintem, mert keményebb első teleszkópot és egy David Knight settinges hátsó gátlóval már otthonosan mozogtam a nekem zord talajon. Igen, akkor vissza a témához! Őrbottyán adott otthont a versenynek, ahonnan indult is ez a sorozat. Máriahalom ugyan véleményem szerint adottságait tekintve kiegyensúlyozottabb volt cross és enduro között, de itt is szuper munkát végeztek a rendezők! Extrém akadályok(jégtömbök, sziklák, farönkök, gumik), homokos fel és lejárók, saras-nyomos erdei részek és ad-hoc crosspálya sok rumplival színesítette a terepet. A nehézségi fokáról elárul sokat, hogy a felvezető kör után ki kellett két részt is venni, mert 45 perc se volt elég a hátsó alakzatnak, hogy teljesítsék a távot! A rajtot szokás szerint a hátsó harmadban abszolváltam. A kör végére viszont felzárkóztam a remekül rajtoló Szekeres Zsoltra, aki viszont iszonyatos jól ment, egészen ameddig bele nem akadt egy mély nyomba. Ott gondolom elgurult a gyógyszere és utána közel se hozta a kezdeti köridejét,ami elég is lett volna, hogy végre lealázzon! Innentől tudtam a tartásommal és a táj és pálya szépségével foglalkozni és egy biztos előnyt kiépítve tizedik alkalommal elhódítani e koronát!(megszámoltam hányszor van bevésve a nevem a koronába):) Jövőre azért remélem az idő is kegyesebb lesz hozzánk és, hogy jön még pár crossos, hogy megnehezítse életemet-dolgomat nyugdíjba vonulásom előtt:))) Ezúton gratulálok mindenkinek, aki teljesítette a távot, hiszen azért voltak benne igazán kemény elemek és engem is jól kifárasztott a végére!Fotókért hála Kekének!(ismét):)
Királyok völgye
2012.10.29. 21:12 | Grill | 1 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://grillmayer.blog.hu/api/trackback/id/tr564877835
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Mekkelek 40 2012.10.31. 19:53:15
Gratulálunk a Soproni Endurosok nevében!
623
623