Tapolca -- Nagyon tartottam ettől a versenytől, hiszen ez a bajnokságot vezető Pudor Bob saját pályája. Készültem is és az időjárás is tartogatott meglepetéseket. Hol szakadó eső, hol meleg napsütés volt a jellemző. A pálya cseppet sem volt poros:) Nekünk a kétórás futamra szerencsére sütött a nap, így a pocsolyákat leszámítva már egész jó volt a finish-re. A nyomok sem voltak rettenetesen mélyek, és a pálya is elég széles ahhoz, hogy ne kelljen nagyon aggódni hova jutunk ki. Ennek szellemében középmezőnybe startoltam, ahonnan a krossz rész felére már vezettem is. Szóval innen jött egy két meglepetés, mert elég gyorsan átküzdötte magát Bob is a többieken. Egy szerencsétlen nyomválasztás miatt átadtam 2-3percre az elsőséget, mjd ezt megelégelve egy hosszú lefelé alján kívülről megelőztem végérvényesen. Az első két körre még jutott két bukfenc is, de már elég előnyöm volt, hogy csak a tankolási szünetben érjen csak utol. Ekkor belehúztam és egy kényelmes előnnyel folytattam már a meccset. Az utolsó körig nem is volt semmi gond, de akkor elfogyott a cukor a szervezetemből és kezdtem nem látni...izgi volt mondhatom:)
Amint beértem könyörögtem cukorért, de ahogy olvashatjátok, túléltem ezt is:)
Legutóbb egy hosszú edzőtábor alkalmával tapasztaltam meg ezt az érzést, tanulságos mondhatom! Nem volt túl egyszerű amúgy a pálya...de végre egy széles és előzésre is alkalmas nyomvonal. Persze akadtak helyek, ahol ez nem volt igaz, ott szívtunk is eleget mindketten. Mögöttünk viszont a következő üldöző kb 8perc hátránnyal követett:)