Motor nélkül is van élet, csak értelme nincs sok

 Hm...sokat nem is kéne írni erről, de úgy látszik, csak akkor nyerítek erőt, ha valami gond is van:) No, az volt most! 

Készültem időmhöz mérten sokat, hiszen úgy éreztem, hogy a mostani motorommal gyorsabb tudok lenni...Az Európa-Kupa jól is hangozhatna a nevem mellett, de a kiváncsiság döntött az utazásom mellett. Sajnos időm a motor felkészítésére nem volt elég, de egy mosás és gumiszerelés után péntek reggel útra keltem segítőmmel. Péntek és 13. Pofagép becenévre hallgató barátom mit sem sejtve nekivágott a mostanra nyugodtan borzalmasnak mondható útnak. Előzetesen 640km-el számoltam 10 órás menetidőt. (ez volt a csalogató email) Reggel a biztonság kedvéért bepötyögtem az útvonaltervezőbe és 890km-re hízott rögtön a táv. Ez nálam a fájdalomküszöböt erősen túllépő menetnek hívható, főleg hogy Lengyel testvéreink nem az autópályaépítésből vizsgáztak a rendszerösszeomlásuk után...Kb 50km-t tehettünk meg a Lengyel-honi autópályaképződményeken...a többi mint a Sopron felé vezető főút, csak tele terelésekkel és forgalom irányító lámpákkal...balesetekkel fűszerezve!! A cseh határig 5 óra kellett, onnan még fennmaradó 466-ra 10!!! Katowice után csak azért nem fordultam vissza, mert tavalyi sorozatot betegség miatt nem vállaltam, így idénre nyomósabb okra lett volna szükségem. Picit megtörve, 80km-re Varsó előtt olyan dugóba álltunk, hogy a Pofagéppel történt esélylatolgatáson könnyesre röhögtük már magunkat elkeseredettségünkben: "158km a célig...az már semmi...bár, ha odaérünk, akkor leszünk csak félúton....aha...azt írja ez a kretén gps,(aki mindenáron a még nem átadott autópályára akart terelni minket), hogy 3óra17perc csak....ja, az tényleg semmi! Hiszen 12órája jövünk csak...de egy teória jutott eszembe...hogy ahogy most haladunk, úgy ha egy kilóméter lenne a célig, akkor is végtelen idő alatt érünk csak oda...mert állunk 10perce..."" Szóval ez a kis beszélgetés már jó volt abban a lelki állapotban egy halálhörgésekkel tűzdelt röhögőgörcsre:)) De Valami csoda folytán átértünk Varsón és jól haladtunk a hátralevő 50km-es etapon, majd stop! Végeláthatatlan sor... Erre én rögtön visszafordultam és földúton kikerültem ki a többiek szerint 2órás sorbanállást. Na innen már tényleg egy ugrásra voltunk a megváltástól...még 1km, 150m és jobbra...lassítok és nézek jobbra, de egy végeláthatatlan szántóföld van csak arra...GPS és Igo házasságának törvénytelen gyermeke szaggatja hajókötél erősségű idegrendszeremet...nem törődve tovább megyünk egyenesen, de az út átvált földúttá, majd szántóföldön vagyunk megint! Hát, ha ez kell, legyen...megyünk, majd 5p múlva a semmi közepén 900km-re hazánktól járhatatlan dágvány ugrott a hibátlan útiterv elé! Mindegy a végére megtaláltuk, gépátvétel stb...egyszerű és gyors pálya...tegnapi semmilyen  nyelven nem beszélő pincérnő képzelete szülött rendelésünk  gyomromon egy jól bevitt ütéssel ért föl, de meg kell mondjam, nagyon finom volt az étel. Verseny előtt illik ugyanis könnyű ételeket fogyasztani, hacsak nem akarunk lassított felvételként mozogni...főleg én nem szoktam húst enni, hacsak nem muszáj...itt az volt...finom, de húúús...Belga mondta fénykorában: "hús-hús-hús...egyél húst, a zőccségektő leszel olyan mélabúús.." Akkor a verseny, végülis az a lényeg:) Szóval felvezetőkörben vettem észre, hogy a beszerelt kupplungbowdenem nem jó hosszúságú...a régi elszakadt...szóval csúszik a kupplungom. Nem tudom miért, de nem adtam fel rögtön, hanem indultam, hátha meggyógyul a versenyen:)))(Beszerelésnél még volt holtjáték, de miután bemelegedett, az elment vadászni) Le Mans-i rajttal másodikként fordultam, gyorsan az élre álltam és könnyedén igyekeztem kis előnyt kovácsolni max fél gázt húzva, mert akkor még nem fáj annyira a kupplungnak...a második körben az egyik Lengyel srác gurult el mellettem az egyenesben, aztán egy Szlovák, majd a harmadikban egy Cseh..így elég nemzetközi Magyartiprás után jobbnak láttam nem megfőzni az olajat és motort teljesen és rövid pakolás után indultunk "kudarcittasan"(új szóösszetételt szülve) a kis utunkra...legalább hétfőn tudjunk dolgozni, ha már majd' kétszázba került egy ilyen kirándulgatás... Hazafelé csak a tizenéves papír alapú térkép és a 2012es Igo harca volt esemény, melyből a kompromisszum dogmájának meghatározása jött világra(Zuzmó-tól indult még 2004-ből): "Ha az egyik azt mondja jobbra, a másik hogy balra, akkor nem az egyenesen a kompromisszumos megoldás" Lényeg, hogy szép tájakat láttunk, ahová gps nélkül sose kavarodtunk volna el. Így is csak 11órát utaztunk, ami becsülendő a kiutazás tükrében. Földrajzot ajánlom minden lelkes utazónak, ugyanis én Varsó földrajzi elhelyezkedését Krakkó-val kavartam, így eshettem ily rútul csapdába. Krakkóig ismerem mostantól a térképet, onnan más Óperencián túl van minden északi irányban!!! 

Most, hogy lelkem kiönthettem nektek, megígérem, hogy őszre összekapom magam rendesen és valami jó cross bulin is odateszem magam, ha hagynak is picit edzeni!

 A pályáról talán annyit, hogy nagyon élveztem volna, mert igazi cross jellegű minimálisan 6m széles technikás elemeket is bőven felvonultató bányamező volt, tele régi nyomokkal és hullámokkal. Nagyon gyorsnak kellett volna itt lennem, hiszen rengeteget motoroztam ilyen talajon. Picit frusztrált, hogy mindenhol orrost ugrok és nem tudok úgy átmenni a hullámokon, ahogy tudok...de mielőtt megkérdeznétek, igen, szeretek motorozni, mert azt a szabadságot, amit ott kapsz, sehol nem találod meg! Érteni is csak akkor lehet, ha csinálod, szóval hajrá!

ÜdvGrill

 Gondoltam meg sem említem a tegnap díjátadón hallott monológot a nagyérdeműnek, de most, hogy a neten is hasonló butaságokat olvastam, hát mégiscsak összegzem, hogy a verseny hol is játszódott...:)

Nagy örömömre ismét komoly mezőny gyűlt össze a szezonnyitóra! Sok Eb-t megjárt endurós és crossos. Úgy futottam neki, hogy van esélyem végre megmutatni, hogy nem felejtettem el mindent a motorozásból...

Ötödiknek el is startoltam és gyorsan Svitko nyomába eredtem, akit majd egy körös hajtóvadászat után sikerült leelőznöm és egy biztonságos 15-20mp-es előnyt kiépítenem. Tartott ez egészen az utolsó előtti 3. körig, mikor annyira szerencsétlenül értem utol egy lekőrözött bojt, hogy sajna egyikük előttem állt meg és nem értette, hogy miért vagyok mérges, ha megelőznek engem amíg vele társalgok... Itt tenyerem már nem volt ereje teljében, de az utolsó körre 3-mp-re megközelítettem Svitkot, mikoris olyan gázzal ment át a célvonalon, hogy miközben kicsúszott a hátsó kereke(pályán kívülre), magára tekerte az eredményjelző kábelkötegét...és hagyott engem egy Tecso gazdaságos utolsó kört turistáskodni a célig, nehogy még egy kört kelljen mennünk. 

Belülről tudom, hogy más a pörgés, de emlékeim nem csalnak, ha azt állítom, hogy vezettem nyugisan a verseny 3/4-ét úgy, hogy lemotoroztam az Európa bajnokot, majd elvesztettem kevésbé az én hibám okán az elsőséget, amit az utolsó körben szerencsével visszakaptam?! Ehhez képest erkölcsi győztest hirdettek úgy, hogy azt a badarságot kellett hallani, hogy a versenyen induló 400motoros közül Svitko úgy ment át a cél alatt földben átvezetett dróton, hogy magára tekerte a hátsó kereke??? Ezt a baromságot aki látott már kábelt nem hiheti el. Én sem kértem erkölcsi borogatást, mikor elém estek, majd rosszul tankoltak meg és kiestem vezető helyről(ez volt a legutóbbi két évnyitón), mert tudtam, hogy az erkölcsi győzelem este a lefekvéshez kell, nem a feneket kinyalatni nagy nyilvánosság előtt! Most ezennel kérem akik nem a feltörekvő tehetségek marasztalásával foglalkoznak, nézzenek mélyen a lelkükbe és gondolkozzanak, hogy ezzel, vagy a fiatalok támogatásával tudnának segíteni ezen a sporton? Voltak gyerekek, akikről olyan keveset hallani, volt itt szuper crossos mint Szvoboda Bence és szuper pálya...akkor kérem ezekkel foglalkozzanak, mert a versenyző úgyis tudja, hogy "a második helyezett az első vesztes"

Töltök fel pár videót, ahol látszik hogy menekült előttem a szlovák tesó, meg ezennel kérem, hogy egy alap képzést és szabályt hozni szíveskedjenek, a lekőrözések könnyebbé tételére! Pl: külső ívre kötelező menni a lekőrözöttnek, vagy nem az ideális íven félreállni, vagy az erdőben ahol több nyom van ott elengedni és nem megállni két fa között...

ÜdvGrill

 Egy kis szívfájdalom: Sajnos a műtétet nem tudták megcsinálni itt az elmúlt hetekben. Nem maga a műtét elmaradása bosszant igazán, hanem a miértje! Történt ugyanis, hogy elkapott az influenza. Ciki és szerencsére ritkán esik meg velem, de most betalált rendesen. Persze első nekirugaszkodásként adtam magamnak három napot a teljes rehabra, de makacsabb volt a vírus még nálam is. A vasárnapra tervezett napsütéses sétából 39,5ös láz és szobafogság valósult meg. Bentről szemléltem a novemberi indiánnyarat...kisebb szívszakadással természetesen:( Nem baj-gondoltam- majd hétfőn már a munkába vetem magam és bepótolom csúszásom. Mint tudjuk, ember tervez...Isten végez. Már csütörtökön "muszájból"  egy rövid tárgyalásra el is mentem, de hétfőre kerültem csak olyan egészségi állapotba, hogy nyugodtan mertem munkámra indulni. Azóta csak csökkent tüdőkapacitásom és a köhögés zavar, ami motorozásnál és konditermi mozgások közben zavaró-hiszen levegő nélkül az "anaerob" -edzésre vagyok csak jó:) Mindegy, holnap (23-án) megcsinálom az orvosi vizsgálatokat...ha szerencsém van gyorsan megfoltoznak...bár lehet, hogy csak jövő héten jön össze. Sebaj, ha nem most, akkor tudok nyugodtan szurkolni meg lazítani...sok barátom lakik arra:)) Majd verseny után jelentkezek...sőt, lehet, hogy fotózok is picit...

Szuper időnk volt. Gyönyörű napsütés és tökéletes talaj fogadott minket. Nem használták már régóta a cross részt, de ez legalább bizonyította, hogy senki nem edzette be magának a pályát. Kíváncsian vártam, hogy mennyire kell sietősre fognom a tempót, mert Nagy Alex(MX 2 második és Junior bajnok) képviselte a crossosokat…bár az ő termete pár igazi endurós részen nem számít előnynek..de nagyon ügyesen motorozik. Nem akartam esélylatolgatásba menni, de az, hogy szériamotorral érkezett, az borítékolta már, hogy nem lesz könnyű dolga velem felvenni a versenyt. Ellenben Szatyina Gábor és Solymosi Gyuri jól mentek végig, de annyira jó most minden a motoromon, hogy nem is izzadtam meg…csak az idegrendszerem sínylette meg a sok lekörözést. Normál esetben tisztában vagyok, hogy akármennyire is segítőkészek a lekörözöttek, olyan tempóban nem tudnak az erdőben félreállni, hogy ne tartsanak fel. Ez nem is lett volna baj, de nem igazán voltam helyesen informálva, hogy milyen az előnyöm, és a bemelegítés első mozdulatánál a letört porc besodródott az ízületbe, így minden mozdulat borzalmasan fájt. Nem tudtam letenni a lábam, ha földet ért, az késszúrással ért fel. Ilyenkor a türelmem megszűnik működni…van amikor valaki olyan helyen akar elengedni, ahol egy ember sem fér el könnyen. Akkor ne feledkezzünk meg azokról, kik azt gondolják, hogy versenyezni kell velem a pozícióért..majd azok, kik elengednek és amikor melléjük érsz akkor ráddőlnek –ezzel behorpasztják a kipufogódat- majd a nézőkről, akik bambulás közben úgy mennek át előtted, hogy majdnem elgázolod őket…ehhez még hozzájött a tankolásnál egy benzinfürdő a motoromnak, egy ital nem megtalálás…szóval nem éreztem jól magam. Mindez persze a térdfájásom miatti dühömmel együtt tette csak pokollá a hangulatom. Most mikor már ezeket a sorokat pötyögöm, már tudom, hogy egy sima rutinműtét kell csak…bár azért még ez nem dob fel. Mindegy, ebből is tanultam, simán a lazáskodásomnak köszönhettem ezt a sérülést. Nem figyeltem jól(Pannonhalma, célegyenes vége) a fékúton és elváltottam magam. Így amikor a gázhúzás kellett volna, hogy kiemelje az elejét a nyomból, jött a „fáziskésés” az alacsony fordulatszám miattL Most meg csámpázhatok három hétig…meg a Teremcrosson is csak nézősködni fogok csak…pedig ott szeretek versenyezni. Olyan a hangulat, hogy még én is izgulok! Borka Jani nagyon jó versenyző, de valahogy a szűk kanyarok és az első fékezés nekem mindig egészen tűrhetően ment…:), így biztosan megint jó meccset hozhattunk volna „tető alá”. Ő is sajnálja, biztos:)

Szerdára már egészen jól működött a lábam, pénteken a verseny előtt futni is voltam. Vettem jó térdvédőgumit,  meg voltarennel sem spóroltam. Fontos, hogy jól szerepeljek egy olyan versenyen, ahova a crossosok is ellátogatnak…és régi kedvenc pályám is egyben.

Jah, a csavar az régi...és csak az ultrahang mondt meg, hogy mi és hol tört le...de ez a röntgen jól néz ki:)

Olyan hosszú a zárójelentés a térdemről, hogy inkább nem scannelném be:))

Kawasaki mint fő és talán egyetlen igazi támogatóm szívügye e verseny. Már négy éve folyamatosan elhódítjuk ezt a trófeát…és izgatottan hívott fel János(főfőnök-sokat köszönhetek neki), hogy készülök e? Megnyugtattam. A következő nyugtatást az időmérő edzés eredménye láttán kaphatta, ahol eléggé magabiztosan futottam legjobb köröket. Engem is meglepett persze, mert csapattársam Janika külföldön is labdába tud rúgni és Szvoboda Bencét is legyőzve nyerte az OB-t. Régi tanítványom Hugyecz lett a második az edzésen, ami örömmel töltött el! Nagyon szép stílusban versenyez az idén, és szerencsére fel is karolták külföldről-így rendes futóművel versenyezhet! A futam mondjuk picit felemásan indult, mert Janika túlzottan belső ívre húzta motorját, aminek sikerült neki is csúsznom…így egy supermant dobtam rögtön! Valahogy visszaérkeztem a motorra és  nyolcadik helyről iramodtam utánuk. Itt látszik  a rajt:  https://www.youtube.com/watch?v=Xi4ltV8gzE8

Viszonylag hamar felzárkóztam, de Adamek Imi nem hazudtolta meg sportszerűségből alakított „imidzsét” Másodikként két-három körön keresztül tartotta az „íveket”, amikor már mögénk felzárkóztak a többiek, így a lefelé ugrón melléugrottam, de a leérkezőn ezt ő rámnézve akkora gázzal jött be elém, hogy a kanyarban sikeresen átestem rajta(ez már az én hibám is). A levegőben mondtam neki nem szépet, de ő ilyen…csak fura, hogy szintén hobbisnak vallja magát és ilyen ……ül védi a helyét. Nem is zavarna, ha nem öt körig tartana a tudása, de utána kiáll, félreáll, mert nem igazi versenyző. Én soha nem adtam fel versenyt és küzdöttem sportszerűen, mert ezzel a példával kell elöl járni a fiatalok előtt. Amúgy egy rendes gyerek Imi, de valahogy a pálya rossz hatással van egyéniségére. Nekem mondjuk nem volt se vele se mással összetűzésem az évek során, de páran még rajta kívül is fura módon végzik a pozíciójuk védelmét. Az élen a versenyzők valahogy a tiszteletet jobban megadják egymásnak…emlékszem Czúni Lacival is voltak komoly előzéseink, de mindig vigyáztunk a másikra. De mindegy, most kiírtam ezt a témát és úgyis teljesen mindegy. Az esés után nem ment annyira, összezavarodtam és le is szakadt az oldalszámtábla, amibe mindig beakadt a lábam, így nem találtam a ritmust. Csak szenvedtem, míg egy nagyon szép blokkolással Lécz Gergő is megelőzött. Ahogy tanítottam volna, szépen kivezetett a pálya szélére…profin csinálta. Akkor a nyolcadik helyen körözve lehiggadtam kicsit és kezdtem ismét magamra találni. A többiek ennek biztosan nem örültek ennyire, mert először hasonló stílusban, ahogy Lécz Geri előzött meg küldtem ki a pálya szélére, majd akit utolértem mindenki hibázott, esett. Először Kerner Laci, majd Adamek Ötkörös Imi félreállt mint Ivánfy. Majd jöttek a fiatalok mint Nagy Alex…aki igyekezetében és a belső ív védelmében kicsúszott. Az utolsó öt körben beértem Hugyecz Eriket, akit sikerült egy jó forduló után megelőznöm…így feljöttem a második helyre! El se hittem. Ennek örömére megfutottam az utolsó előtti két körben a legjobb időket…!

Második futam már papírforma volt szerencsére. Ahogy megbeszéltük Jannival, úgy az első két helyet kibérelve vágtunk neki a futamnak. Egészen jól tudtam tartani tempóját, de „szarka farka” és akarat csapdájába léptem és odavágtam egy reccsenés erejéig bal térdem. Ma már tudom, hogy porcleválás és beakadó térd lett az eredménye ennek a hibás fordulónak…gyorsan alább is hagyott nagy versenylázam és a biztos második helyre utazva végigturistáskodtam a futamot. Ezzel megvédtük a csapatbajnoki elsőséget Szőke Márkkal és Pál Vencellel közösen…jól nézett ki a Kawasaki 18 pontja, míg a második Yamahás brigád 41 ponttal zárt:)

              Én estére lesántultam, ami igencsak nyugtalanított, mert következő hétvége a Királyválasztó!

Fotókat köszönöm Zol334-nek:)

 Az új futóművel gyerekjáték a versenyzésJ Szatyina Gábor viszont egy olyan meglepő húzással feldobta a versenyt, hogy azóta is tisztelettel gondolok a megoldására! A startom jól sikerült, és a cross pálya mindig erős oldalam volt. Így meghúztam az első néhány fordulót és a hátsó részen található visszafordítóban hátranéztem, és meglepődtem mekkora az előnyöm…utána jött egy kis ékugró, amit egy sáros lapos érkező követett. Itt kemény cross beállítással optimálisan telivel elugrás a legjobb, de minek kockáztatni, ha van előny?-ezen a gondolatfonalon egyensúlyozva elspóroltam az elugrón a gázt és a pálya jobb oldalán landoltam, hogy a következő szűk visszafordítóban ideális ívre fordulhassak. Itt jött a meglepetés….égből lepottyant mellém a belső ívre Gábor! Pattant egyet és ment is a külső mandínerig, így én belső ívnek köszönhetően visszavertem támadását..de rá kellett jönnöm, hogy jól megy! Ezen felbuzdulva picit meghúztam az erdei szakaszt és bő negyed perces előnnyel érkeztem a első kör megkezdésére, majd azt erős egy percre növeltem a következőre. De ez az erdőbe tökéletes rugózásom nélkül izzadtságszagú lett volna…így meg minden körben csak arra tudtam gondolni, hogy az egész karrieremben soha nem volt versenyzésre alkalmas spéci futómű alattam. Vajon jobb lehettem volna, ha fiatalon kapok egy ilyen lehetőséget? De mindegy, szerettem így is a versenyzést, a sportot…az életmódot. Lehet, hogy picit többre vihettem volna, de valószínűleg ez volt megírva ahhoz, hogy most ebben a helyzetben lehessek. Szóval nyertem, így  O-ás futamom miatt szorossá váló pontversenyt helyre sikerült billentenem.

Jön Pannonhalma, a Csapatbajnokság, ahol már négy éve szerény csapatom viszi el a pálmátJ Nem szabad ellazáskodnom a felkészülést, mert a többiek egész évben versenyben és edzésben vannak, amit nem kell elmondanom mekkora előny… Viszont elkészült az új EC futómű, és imádom! Végre ez az, amiről álmodtam hosszú ideje! Pannonhalmán mentem egy kicsit fejkamerával ennek örömére..így itt a link:

 https://www.youtube.com/watch?v=m1K0Ffsjj_4

 Halottról jót vagy semmit, így nem írok magáról a versenyről. Saját magamról is csak az érzéseim tekintetében tennék említést..:) Sikerült Havasi Zolival alias WP szupertuningmesterrel egy jó Mx futóművet alkotni. Nagy várakozásokkal készültem és, ha a pálya nem lett volna olyan, amilyen, akkor a nézők is élvezhették volna, az amúgy gyönyörű napsütéses futamot. Most a tapasztalatokkal gazdagodva, nekiveselkedett Zoli egy Endurocross futómű építéséhez. Most úgy érzem, hogy a munka és a hatósági zaklatások ellenére, megint kezdek jó fizikumba és hangulatba kerülni, ami most, hogy utánaszámoltam, fontos is, hiszen 24 éve vagyok a motorsport közelébenJ Talán ami hiányzik, hogy nem jut időm a fiatalok tanítására.

Monor - Ismét kis cross kaland...

Most már lassan négy éve nem versenyzek és edzek crossosként...és egy számomra nem kedves talajtípusra visszalátogattam. A homok valahogy mindig nehéz volt a stílusom vagy nem is tudom mi miatt...de a túlélésre játszva futottam neki az ilyen talajú versenyeknek. AZ elsődleges cél most is ez volt, de pár körre csak belekóstoltam a "nagyok levesébe":) A kis Szvoboda mondjuk ezen a pályán megközelíthetetlen volt, de a többiekkel az első 6-7 körben ment az adok-kapok rendesen...utána meg bedurrant az alkarom és hagytam Borkát, Lécz-et és Balut és már csak a célbajutáson dolgoztam...nem fénysebességgel. Igen, ez egy 5..helyre volt elegendő...ami nem fényes...de nem törtem össze magam és jó csata volt a 2-3-4helyért... Lesz még kemény talajon is verseny és remélem időm is lesz a felkészülésre. Itt az a legfontosabb, mert a 30perc sprint nem ment...

Mindegy, van egy új videó a mért edzésről:) 

 https://www.youtube.com/watch?v=xoUZEPdrgVg

 Elgondolkodtató fordulat volt ez a nap nekem. Készülök a monori cross versenyre, így a futómű beállításaival dolgoztunk a héten. Pénteken még egy jó edzést tartottunk a monori pályán, ahol sikerült stabilan jó időket mennem. Mondjuk a talaj és a stílus homlokegyenest ellentétes az Endurocross stílusával, így a motor mosása és kisebb finomítások után feküdtem le. Aludni nem igazán tudtam, amt nem is értettem, mert jól elfáradtam az edzésen és a versenydrukk sem jellemző rám...mindegy, másnap zombiként megérkeztem a pályára. A táj és pálya látványa kicsit fel is dobott...és az olajcserét követően készülődtem is a felvezető körhöz. Minden jól működött, de az első néhány méter után éreztem, hogy csúszik a kupplungom. Ilyen nem volt még soha, mert nagyon ritkán használom a kupplungot...már megszokásból:). Mindegy, biztos kibírja a versenyt, majd óvatosabb gázadásokkal gyorsítok, és nem lesz gond. Rajtfelállásnál vettem észre, hogy a jól belőtt teleszkópjaiból folyik az olaj...ekkor már kicsit feszültebb voltam, de egy apró trükkel megoldottuk a szimmering baját és a féktisztítóval eltávolítottuk a kiömlött olajat a tárcsafékről. Nyilvánvalóan tudtam, hogy az első fékezésnél nem fog majd a fékem, de volt már rosszabb is Ktm-es koromban...:) A rajtnál persze nem indult a motor elsőre, így a mezőny végéről kezdtem a futamot, ami szerencsémre a cross szakasszal indult és az ismeretlen pályán jól jött a rutinom, és hamar az élre álltam...ugyan kisebb baj volt, mert a felvezető körhöz képest leszalagoztak egy nyomot, amibe én belementem, és jól bele is gabalyodtam a szalagba(majd látszik a videón-sisakkamera-feltöltöm még a héten), és egy eltévedésnél Varga Dakar Ákos is elém került néhány méterig, de már jó előnnyel indulhattam a második körnek....mikoris...mi lehet ilyenkor? Első defekt...szuper, kis fejtörés után 10 perc elteltével(annyi idő volt egy első belső csere nekem segítség nélkül) egy kör hátrányban visszaálltam, hogy most megmutatom milyen kemény is tudok lenni felkiáltással, és gyorsan visszavettem a kört az ellenfelektől, míg Varga Ákost nem előztem meg...amikor jött a hátsó defekt. Nah ekkor elvesztettem az amúgy is gyenge humorérzékem maradékát is, és a verseny feladását láttam elfogadható döntésnek csak...pedig végre tetszett a pálya, talaj, futómű...de a sisakkamera felvételei remélem kárpótolni fognak titeket is:)

Üdv

https://www.youtube.com/watch?v=PSiFANoNa3c   -első rész, kicsi sarat kaptam a kamerára

https://www.youtube.com/watch?v=BHQksnGllxc    -defekt után kis hajtás

Bakonynánára került a sor...kedvelem a nehéz terepeket, a monszun időszaknak köszönhetően ez eléggé horrorra sikeredett. A felvezető kör majd fél óráig tartott, amiből lehetett érdekes következtetéseket levonni! A vizes átkelők előtt mindig összeszorult a gyomrom, és egy mély sáros iszpfürdő is aggodalomra adott okot, de sikerült a felszínen maradnom..:))   Procross felirat még ugyan nem látható a ruhámon, de legalább az életérzés már átjött...a Fox márka már hozzám nőtt majd 8 éve!

A rajtot Varga Alma Dakar Ákos vitte el, majd fél körnél megelőztem, de az erdei szakaszon nem tudtam ellépni tőle, így ismét a második helyre kerültem. Hirtelen stratégiaként jó ötletnek tűnt, hogy megnézem merre megy az átázott taljú erdőben...majd ebből tanulva és egy hibáját kihsználva már egy perc előnnyel kezdtem a harmadik kört..szuper volt, csak  a sok lekörözött versenyzők okoztak fejfájást. Sajnos nincs szeme senkinek hátul, így gyakran meg akarják mutatni nekem is, hogy nehéz előzni az erdőben...ezeket soha nem jegyzem meg, de most érdekesen egy sáros oldlazóban "vette fel velem a kesztyűt" egy suzukis, aki már a leckét is meg akarta tanítani nekem....megállt az egyetlen járható nyomban és nem tetszését fejezte ki hangoskodásom miatt(hogy illene elengednie). Vicces de nem értettem...bár minek is mindenre tudni a választ... 

Másnap már kicsit egyszerűbb volt az ötórás verseny...Csorba Áky jól nyomta, és a pálya kikerülte a nagy dágványokat is...a végére jól elfárdva kapta meg a körét a másodikként beérkező páros...

 Ez rendesen "elszállt" cím most nem a túlzásról szól... Az időjósok ígértek mindent a vihartól a napszúrásig. Végül 50%-ban igazuk is lett, mert a szombati kétórás versenyre gyönyörű strandidő és kemény, jó pálya várt minket. A tizenhárom perces pálya, mondjuk túl látványos nem lehet, mert a cross rész csak két perc, a többi az erdőben illetve a homokbányában "telik el". Az esőre készülve beüzemeltük a cross gépemet Havasi Zolival karöltve, hogy ne legyek hátrányban az enduróm "súlyfeleslegéből" fakadóan. Egész jól sikerült a bemutatkozása, hiszen lázas betegen egy energiaminimumra való törekvéssel is nyerni tudtam. Bár többször kiálltam inni, mert a torkom iszonyatosan fájt mikor kiszáradt...és az utolsó két kört már nyugisan végigturistáskodhattam:) Ami lehet, hogy nem szép, hogy megálltam a cél előtt, ne kelljen még egy kört teljesítenem, mert már picit kezdtem "csillagokat" látni...így szorosan Szatyina előtt értem célba a két óra lejárta után néhány másodperccel.... Túléltem és a következő napi 5órás XC-n elmélkedtem, hogy bíznom kell abban, hogy Csorba Áky a jobbik formájával érkezik és nem kell kihajtanom magam betegen. Így is lett szerencsére, illetve külön segített nekünk Solymosi Gyuri betegsége, aki így nem tudta vállalni a küzdelmet ellenünk. Cserébe viszont a fiatal tehetség Pethő Ádám kezdett remekül és vezette is a mezőnyt beállásomig, majd sajnos szerencsétlenül bukott és a mentőben végezte a napot a szombati dobogó után...ezúton kívánok neki jobbulást! Az időjósokra visszatérve...megjött az igazuk másik fele is, hatalmas zivatarral kezdődött, majd néhány futó zápor és a befutóra "özönvíz" is megérkezett. Szerencsére ennek a pályának főleg homokos talaja elitta a vizet és csak néhány vízes átkelővel kellett megküzdenünk a 7 percesre rövidített pályán... Nem lettem volna beteg, még élveztem is voln....párszor kigyúlt a cross pálya és test-test elleni harc hiánya, melyet csak egyszer enyhített régi-még junior 125ccm-es ellenfelem- Vaska Kálmi hibája, mikor leköröztem, ő jobbra kihózódott az ideális gumiátkelés ívére, én meg belülről gondoltam elhaladni mellette nagy gázzal...de a csúszós talaj, fáradsággal összefogva elém kormányozta...hm...picit megijedtem, de szerencsére csak a kormánya állt be picit a bordáim közé, de nem estem el, csak ő... Verseny után rendes volt, odajött és elnézést kért, ami ilyenkor gesztusértékű dolog, mert harag nincs, hiszen ismerem milyen amikor már csak a lélek visz előre. Bár barátnőm még lehet, hogy neheztelni fog rá, mert kaptam tőle szülinapomra egy feliratozott mezt, mely ezt az ütközést egy 2x20cm-es szakadással jelezte...:(, tehát jó anyagból van az ember:):)

https://www.youtube.com/watch?v=Vqr49ItYJvo

https://www.youtube.com/watch?v=rC0MvzaXMao

Vicces volt, mert a DRZ már halálán volt, ami nem olyan rossz motor, csak a saras talajt nem kedveli, cserébe megbízható és nem csak 70km-t lehet menni egy tank benzinnel:)

Egy évben csak négy-öt kedvencnek nevezhető versenyt szoktak rendezni. Sóskút annak ellenére kiérdemli ezt a címet, hogy eddig már (ideit is beleértve) kétszer fogyott ki a benzinem. Cserébe nagyot harcoltam a Szlovák Eb esélyes kettőssel úgy ,hogy az utolsó körben még elsőként haladtam át a célvonalon! Mondjuk ezt csak később tudtam meg, mert sajnos családi segítőim gyengélkedtek, így a táblázás és a tankolás hiánya a verseny elvesztését hozta... Történt ugyanis, hogy a rajtnál nem indult a motorom és a mezőny végéről küzdöttem föl magam a második helyre. Lassan ment a tankolás és majdnem két percesa hátrányom volt az éllovas Svitkóval szemben. Utolsó körre ő kijött tankolni, amit én nem tudtam, csak azt, hogy jön mögöttem valami "gyorslábú"... Ez nem is lett volna baj, de mivel azt az információt kaptam, hogy két perces hátrányom van, és a köridőim alapján már ez lenne az utolsó köröm. Viszont az élen álló még a két óra lejárta előtt be fog futni és még egy kört kell majd így teljesíteni... A gyorslábú Szlovákot így elengedtem, aminek következtében 2 másodperccel hamarabb ment át a célon, minthogy letelt volna a két óra!!! Ha küzdeni kezdek....feltartom picit...simán nyerhettem volna, mert a befutó előtt már nem volt sok alkalom az előzéshez. De a plusz egy körre már nem volt benzinem. Kissé borús hangulatomban gyors pakolás után haza is mentem. Így negyedik lettem,hogy nem fejeztem be az utolsó kört...

 Kaptam új motort, és tetszik!!!

A blokk sokkal erősebb lett és a benzin-befecskendezésnek hála, nem kell olyan gyakran sebességet váltani mint a régi KX450F-en. Fordulékonyabb is lett, amiből tudtam, hogy csapattársam ellen esélyesebb leszek és a régi harcot folytathatjuk...mert ugye, itt mindig hatalmas verseny van. A közönség szuper, teltház és forró hangulat. Itt is már 1988-óta rendeznek versenyeket, melyből hat vagy hétszer biztos győztem. Vicces, de az iwiw ismerőseim nagy része is ebből a régióból származik:). 

Akkor a versenyre visszakanyarodva, minden adott volt, hogy gyorsabb legyek mint csapattársam...jól is éreztem magam! A döntőben harcoltunk egyet, de miután előre engedtem, szétesett a motorozása így könnyedén győztem. Viszont második napra jobban összeszedte magát Janni, és a szerencsére is szükségem volt, mert tudtam, hogy annyira nehéz ezen a pályán előzni, hogy a rajt mindent eldönthet. A fontos rajtokat elvittem, tehát kettős győzelemmel zártam a hétvégét...ami annak ellenére, hogy a crosst befejeztem 2006ban, igazán jó érzéssel tölt el:))) Jó buli volt!

A harmadik helyezett mellett nem állt vadorzó"...lehet, hogy ő volt az igzi nyertese a napnak?:)

2009- Királyválasztó-Jászberény

Régen Dombok királyának hívták, ki megnyerte ezt a kétórás EC versenyt. Most dombok híján meg kellett elégedni a crosspályán való repkedéssel és pár gumiakadályon való átkeléssel. Az erdőben sűrű fák között volt a leghosszabb része a pályának, ami a crossos vendégeknek igencsak az idegeire mehetett. A tavalyi runner-up Hugyecz Erik már az első kör végén egy előzés közben a gumiátkelőn szabályos előreszaltót mutatott be, ami az erdei szakasz után az első előzésre alkalmas hely lett volna számára...most pedig a verseny végét jelentette. Innentől már nyugodtan motorozhattam, mert a többieknél majd 30mp-vel gyorsabb időket tudtam futni. A sár jobban megnehezítette az ellenfelek dolgát, így hatodszorra nyertem ezt a versenyt. Először 1991-ben még juniorként nyertem Erdőkertesen, majd ami emlékezetes volt számomra 2001-volt Piliscséven és remélem 2011ben is meg tudom ismételni ezt a sikert(csak mert jól néz ki a 3évtized:)

Vegyes érzésekkel írok erről a szuper versenyről...

A  pálya, a rendezés szuper volt. A várakozások magammal szemben pedig még szuperebbek...csak az eredmény...az nem...11. Sok az egyes benne, a felének biztos jobban örültem volna:) Az első ötbe kerülést láttam esélyesnek, ami nem is volt messze időeredmény szerint. De a számok makacs dolgok, halljuk nap mint nap. Főleg én mindig azt mondom, hogy csak az első helyezést nem kell megmagyarázni! Persze tényleg nehéz volt az első nap nagy porában minden egyes teszten két embert megelőzni-utolérni-látni, de a hazai pálya lejtése viszont akár ellensúlyozhatta volna ezt a nagy hátrányt. Mondhatnám a felkészülés hiányosságait, de van egy régi képlet: tehetség x szorgalom = eredmény. Csak az eredmény jelenik meg. Persze itt mindenki profi volt ki előttem végzett, nekem polgári foglalkozásom mellett heti egy edzéssel mire is számíthatnék? Az erdei teszt volt a gyengém, amire nem is készültem, mert a cross idők szerint az első 3-ba is kerülhettem volna vasárnap... Aztán jött az eső, jött egy bokorban rám váró szikla és a találkozásból eredő kiesés:( Vicces érzés volt. Nagyon jól éreztem magam az eső ellenére i. Nem késtem és a pályán sem lassultam a sár ellenére sem...erre mecsúszok az ideális íven. Látom, hogy a bokor előtt már nem tudok elfordulni-így nyújtottam az íven és a bokrot érinve, mögötte venném be a kanyart. Az ötlet kézenfekvő, de az "érintve" az hiba volt. A bokor mögött egy 1m x 2m -es szikla bújócskázott, amit csak akkor vettem észre, mikor annyi időm maradt csak, hogy becsukjam a szemem. Kis kicsúszás volt csak szerencsére, de a váltókar az elvesztette a versenyt velem együtt. Pedig olyan jó illat volt az esőtől - és igazi kihívássá vált a pálya erdei része is...ami tegyük hozzá-mindeddig sem volt egyszerű! Rövidre zárva, olyan versenyzők végeztek a top3-ban, akikkel még idén is volt fej-fej melletti csata (endurocross-ban). A nézőknek is látványosabb versenyforma hazánkban biztosan átveszi az enduro-tól a vezető szerepet, és egy sima OB is több mint 300 indulót vonz. Az enduro-ban is volt szerensénk most ehhez a bűvös 300-as létszámhoz-és milyen 300 induló volt!

Most nagy magyarázkodásommal búcsúzom, és kicsit igyekszem majd több időt szakítani edzésre, hogy legközelebb rövidebb bejegyzéseket kelljen írnom:)

A felső kép engem ábrázol porszívóként, míg a másokik sziklamászós fotó a hegyi keckék modern reinkarnációját kapta lencsevégre. A genetika nem old meg mindent, ezt az aggódó tekintetemből lehet kiolvasni--ugyanis a kép két dimenziós kifejezőerejét meghazudtolva, valójában ez egy háromdimenziós ilyesztő alakzat volt!:) Nem is mertem lenézni, pedig picit sem vagyok tériszonyos... Este gondoltam csak át, hogy nem lenne ott jó egyensúlyt téveszteni, mert legalább négyet pattannék a leérkezésig...hrrr!

 Pécs - EC 5. forduló

A cross pálya hiánya nem is okozott hiányérzetet annyira, hiszen olyan változatos erdei nyomvonalat sikerült kijelölni a lelkes rendező gárdának, hogy ez volt a nehézsége a  versenynek. Persze az erdőnek is meg vannak a maga hátrányai....az előzési lehetőségek hiánya és a nézőt csalogató mutatványok most kimaradtak, pedig ennek is részesének kéne lenni egy versenynek. Mindenesetre jó verseny volt, főleg így, hogy pont annyi eső esett, ami a talajt igazán "fogóssá" varázsolta...és a pornak nem adott esélyt sem:)

A startom most sem lett a legfényesebb, de kedvesek voltak az ellenfelek, mert tisztességes előzéssel nem tudott volna senki előrébb kerülni-így akit utolértem, az félreállt. A kör vége felé értem a kawás Gubacsot utól, és ő sem tartott fel, hanem hagyta, hogy menjek az utamra...aminek szintén nagyon örültem, mert veszélyes lett volna a fák között "dűlőre vinni a kérdést". Kb 15 bmásodperccel voltam gyorsabb, ami lehet kevés is, ha sokat számolgatok...de a két órát nem tudná senki telivel" végigveretni...így ami plusz 30 másodpercet eredményezhetett volna a köridőmben, az maradt a célbajutásra tartalékolva...

A vége felé eleredt az eső is, ami a csúszós kifényesedett agyagos részeken kívül még tartogatott egy kis meglepetést is: olyan sötét lett a sűrű erdőben, hogy az erdei fekete föld szinte egybeolvadt az éggel....meg is ilyedtem párszor, mert csak érzésből mentem csak előre, és vártam, hogy lássak...! Szerencsére csak két körig volt ilyen mostoha hozzánk az idő, így a befutó körben már lehetett megint nem csak a tapintásra alapozni haladásunkat:)

A félelmem az esőtől többé-kevésbé abból is fakadt, hogy még az a gumiabroncs van a motoromon, amit az első bajnokira tettünk föl Sóskútra...tehát a csodával szinte határos amit az a szerencsétlen mousse-gumi kibírt az életemért:) A fele szerintem már hamuvás égett, a mintázat pedig már lágyabb röghegységekre hasonlít inkább már csak...:)

Most is Bodnár Móni volt a "főfényképész", hamarosan megkapom a kártyát amire mentette a képeket, akkor azt is feltöltöm!

Üdv: Grill

 Bárcsak mindenhol hasonló pályán versenyezhetnénk! Most ugyan a nehézségére és változatosságára gondolok, nem megfeledkezve látványosságáról! Igazán klasszis verseny volt ez! Már a felvezető kör is megizzasztott mindenkit, és a 14 perces köridők sem a angy megtett kilóméterek hatására alakultak ki, hanem itt aztán volt minden! Gumik, farönkök....kulékavicsos forduló, gumiárok, szakadék, homokbánya és szuper krosszpálya!

A rajtom most nem sikerült, csak másodikra indult a cross motorom. Így a kör vközepére zárkóztam csak fel a harmadik helyre, ahol a gumiárkon gyorsabban átkelve Egri Janit és Langer Józsit megelőzve már jó 20mp-s előnnyel haladtam át a célvonalon. A fiúk nagyon jól mentek, szerencsére nekem jól fekszenek az ilyen nehezebb terepek, tehát az első körtől csak a tartásomra és arra figyeltem, hogy ne hibázzak. Szerencsére se defekt, se technikai malőr nem szólt közbe, így majdnem 3 perces előnnyel futottam be 2:10perces idővel. Monhatjuk, hogy kimotoroztam magam:) Viszont a lendületesebb pályának köszönhetően, közel sem fáradtam el annyira mint Nagykanizsán....

Fotókat most loptam a netről, de megkapom hamarosan a "sajátokat" akkor feltöltöm azt is!

Ú mi lenne, ha minden kanyarom ilyen lehetne:)

Nagyszerű verseny volt. Főleg úgy, hogy mindenki tudja, hogy a pálya adottságai nem igazán kedveznek ennek a sportnak. Vagy sáros, vagy poros. Nagy hegyekkel sincs tele...de indulóval és nézővel igen. A meglepetés, hogy a cross rész belocsolva várt minket és az erdei szakaszokról is gondoskodtak a szervezők. A cross részben rengeteg ugrató nőtt fel a jó kategóriába és a nyomvonal is meglepően jól sikerült...főleg annak tetszett, aki szereti a nagy tempót... Én szerencsére jól elcsíptem a rajtot, és a cross pálya felénél már az élre álltam. Innentől viszont meglepetésemre, nem nőtt olyan gyorsan az előnyöm mint azt szerettem volna...és az utolsó körökig is csak majdnem két perces előnyt sikerült összegyúrnom. Mindeközben jól el is fáradtam...de ez a szép a sportban...

A mostani hétvége viszont egy sokkal inkább nehéz terepen lesz, Tokod-Ebszőnyányán...ahol enduro-Európa bajnoki forduló is lesz idén:) Azon a versenyen szeretnék helyt állni, remélem menni fog... Szóval jó volt ismét versenyezni, és bízom benne, hogy több crossos látogt el ebbe a kemény sorozatba!

 Nem a képekkel kezdem...még nincs:(

A verseny és a pálya viszont kellemes meglepetésemre jól sikerült! Rengeteg néző volt...ami elgondolkodtató, ha ilyen pocsék időben több mint ezer ember kijön, mi lett volna, ha kis szerencséjük van a rendezőknek?

Indulók is jóval 200 fölött voltak, a pálya a homokos talajnak hála nem sínylette meg annyira a folyamatos esőt, csak a sok indulót. Igen fárasztó volt rajta gyorsan menni. Nekem a startom nagyon jól sikerült, már a második kanyarban elöl voltam:) Első kör végére, aholis elestem a legnevetségesebb helyen(időellenőrző lassítója) majd egy perccel vezettem...ott nevettem magamon egy jóízűt és siettem tovább:) Mögöttem nagy harc folyt, először Varga Alma Ákos, az esőember üldözött, de hamar esett és Szatyina Gábor a Gas-Gassal folytatta a második helyen...őt Fodor Gubacs Gábor követte és idővel gyűrte is maga mögé, miközben Szatyina kisebb technikai ördögűzéssel mesterkedett. Nem csak ő találkozott ilyen mesterséggel, hanem a harmadik kawás, Csorba Ákos is, ki elhagyta hátsó fékcsavarját, minek bukás és szerelés lett a következménye. Közben farvizen Langer Józsi motorozott be harmadiknak, majd a fiatal tehetség Egri Jani érkezett. Az apriliás nr1 pilóta Kis Solymosi Tifusz Gyuri esett, miből a motorja húzta a rövidebbet ...így nézte, hogy esik versenyt az eső és a többi induló. Volt érdekes kézenállós átjáró is és nagy ugrató is...

Élveztem a versenyt, főleg az elfogultságomnak tudható ez be természetesen:) a cross pálya nyomvonalát én készítettem a helyiek megbízásából és adtam pár ötletet az enduro nyomvonal izgalmassá tételéhez is...

Mindössze annyit hiányoltam, hogy kedvenc ellenfeleim, nem neveztek. Bob idén Német licencel versenyez és itt így bajnoki pont nem jár neki. Anélkül sok mondandója nem lesz a támogatójának, tehát gyorsan szabályt kéne módosítani....bár sokan örülnek gondolom, hogy egy kemény ellenféllel kevesebb van...

A kawa most ismét jót alkotott, hiszen én a crossmotorommal KXF450-nyertem, Gubacs KXF250f-el második lett, míg Áki KXF450-el 5. 

Most búcsúzom, amink kapok fotót, beillesztem a postba...mégis jobban mutat a sok szöveg kis színnel kistafírozva:)

Addig itt egy tavalyi kis emlékkép a Sóskúti gyilkos(benne estem el a legherébb részen)barátommal: Kúr Szabival

Először is BUÉK mindenkinek!

Nem mondhatnám, hogy a sok motorozásnak hála nyúlt ilyen hosszúra a téli álmom, de visszatértem és indultam az első helyen kiemelt sorozatban(számomra) a 2 órás Enduro-Cross Ob sóskúti nyitó fordulóján.

Szuper volt, hiszen évről évre egyre többen jönnek és most is versenyzőcsúcs született...majd 300 indulóval!!!

A külföldiek (német, szlovák, cseh...) olyan erőt képviseltek, amit szép lett volna legyőzi...nem is lehetetlen, de a szerencse hiányzott hozzá. Az első három körben nyugodt egy perces előnyt ugyan összegyűjtöttem, de egy bukás és egy összeakadás máris a harmadik helyre dobott vissza. Ekkor sajnos az első teleszkópom is megsérült, minek következtében nem úgy rugózott motorom, hogy kellett volna...ebből jött az elfáradás és a 3. hely összetettben. Magyar bajnoki pontokat ugyan ez nem érinti, mert azt csak Magyar licences versenyzők kapják...de fontos lett volna nekem, hogyha egy 2x Európabajnokkal elbánok (ill. Vb csapatban versenyző másikkal).

Most szervíz a motornak és bőrnövesztő fázis a kezemnek van napirenden és a hétvégén lehet, hogy (Ácson) jön Németh Kori is, ami az Ő felkészülési versenye is lenne a Német CC sorozathoz. Rég nem versenyeztem vele, de nagyra tartom őt mindazért, amit elért és örülnék egy jó versenynek vele-ellene:)

Sóval most Ács, utána Nagykanizsa...jó bajnokságnak ígérkezik, gyertek el minél többen!

 Most törlesztem info-adósságom:)

Jó verseny volt. Ennél részletesebben le se lehetne írni...mivel csak a győzelmet nem kell megmagyarázni. Indult ezen a versenyen egy régi tanítványom Hugyecz Erik is. Gyorsabb volt, nekem elsőfék-gondjaim voltak, de nem csak ez számít. Sajnos a rutintalanságának köszönhetően körönként egy bukással segített engem, de jó volt versenyezni vele.

Először 1991-ben nyertem ilyen Királyválasztót. Utána még párszor és 2001-ben is indultam. Most még azt tűztem ki célul, hogy 2011-ben is illene egy ilyet nyerni, mert az már elég jól hangozhatna:) Addig biztosan lesz pár fiatal ki úgy gondolja, hogy ezt meg kell akadályozni,és ez a szép a sportban... 

Sok ugrató volt!!! Végre az extrém tesztekben ismert rönkök és gumi-nehezítők is produkáltak jónéhány látványos bukfencet. Igazi fotóscsemegézés volt...

Az időjárás kegyeibe fogadott minket, se por, se sár...ideális talaj fogadott a jól előkészített pályán. Én izlésemhez túl sok volt ugyan az erdei egynyomos látványtalan szakasz, de 13perces körökbe ígyis fért sok izgalom.

A felkészülésem elég jónak bizonyult, mert nem romlottak a köridőim és az első kör közepétől végigmotoroztam a távot növelve előnyömet. A német Pudor Bob is csak az első körben tartotta a lépést velem...Putz Lóri peig elengedett(mögötte másodikként startoltam).

Most következő hétvége ígérkezik még izgalmasnak, mert Mala-Mlakán Enduro Ob, Alpok-Adria, stb lesz miközben csapat Ob lesz cross Pannonhalmán...aholis indulnom kell...

Egy 8órás sárdagsztást követően 6 óra hazavezetés után másnap egy kőkemény cross verseny...majd igyekszem:)